Az egyiptomi piramisok

Minden fél az időtől, az idő fél a piramisoktól (arab mondás)

A Nílus nyugati oldalán száznál több piramis állt egykoron, némelyek máig fenségesen törnek a csillagok felé, némelyeken meglátszanak már a könyörtelenül múló idő pusztításai. Ma ezekből 62 látható, amint csendes áhítattal szemlélik azokat a turisták és régészek, azt kutatva, milyen roppant tudással felvértezett emberek alkothatták csodálatuk tárgyait, ahol egyesül Ég és Föld.

Egyedülálló építészeti megoldásaival, a világ legnagyobb rejtélyeinek egyike. Pusztán az ismeretlen számunkra, miként alkották, kik és miért? A ma elfogadott teória szerint Egyiptom történetének hajnalán az előkelőségek masztabákba temetkeztek. Így alakulhatott ki később ezek egymásra helyezéséből a lépcsős piramis Szakkarában. Az elkövetkező királyok kedvet kaphattak e monumentális építményekhez, hogy a túlvilágon minél hamarabb egyesülhessenek az égben Ozirisszel az égi lajtorja segítségével. Ozirisz Amon-Ré fia és Egyiptom királya volt, de testvére Széth megölte, és feldarabolt testét szétszórta a Nílusban. Azonban felesége Ízisz feltámasztotta, így ő lett az alvilág ura, a halottak bírája.

A legtöbb piramisban nem találtak eredeti múmiát, de még hieroglif írást sem, egészen az V. dinasztia utolsó uralkodójának Unisz emlékművéig, ahol először jelennek meg a piramisfeliratok: ?a király feltámad és egyesül Ozirisszel az Orion csillagban. Az Orion csillagkép visszatérő motívum Egyiptom ókori históriájában.

Az ókori egyiptomiak mindent feljegyeztek, ám éppen a kor legnagyszabásúbb akcióiról, a piramisok keletkezéséről nem maradt fenn egyetlen sor vagy kép sem. Meglepő, csakúgy, mint az egyéb vallási épületekben megszokott tárgyak hiánya, mint az isten- és fáraószobrok, a túlvilági élethez szükséges használati tárgyak, amulettek, usebti figurák stb.

A gízai-fennsíkon magasodik az egyetlen épen fennmaradt csoda a hét ókori közül, mely túlélte az évezredek viharait. A legalább 4500 éve itt trónoló gúlák közül a IV. dinasztia uralkodójának, Kheopsznak tulajdonított építmény rejtély a rejtélyben, ráadásul, ahogy fejlődik korunk technikája, úgy válik még titokzatosabbá, mintha szándékosan játszana a kutatókkal, mindössze apró fogódzókat ad magából, a többit a fantáziánkra bízza. Az Istenekhez közeli csúcs alatt sem kívül, sem belül nincs felirat, egy piros Kheopsz jelen kívül, melynek valódisága erősen vitatott. Ezt 1837-ben találta Vyse brit ezredes, a király kamrájában, ahol előzőleg robbantással vájt utat magának. Szerencsére, ilyen drasztikus lépésre azóta senki sem ragadtatta magát.

Ha lehet, még talányosabb mű vigyázza a fennsík nyugalmát, a Szfinx hatalmas szoborkolosszusa, mely több legendával bír:

Az ókori görög földön egy szárnyas szfinx sorsdöntő kérdést tett fel a thébai hercegnek: Mi az ami reggel négy lábon jár, délben két lábon, este meg három lábon??- kérdezte kajánul, biztos lévén benne, hogy a herceg nem tud felelni rá, ezért meghal. Azonban az ifjú így szólt: Az ember, mert gyermekként négykézláb, élete delelőjén két lábon, míg élete alkonyán bottal jár. A szfinx ekkor megölte magát, ám a gízai szfinx képében mítosszá nemesedett.

Sokan megkísérelték már az emberfejű oroszlántestet szóra bírni az ókor titkait illetően, így magunk is belepillanthatunk képzeletünkkel, mi mindent hallhatott és láthatott csupán az utóbbi évtizedekben, milyen hipotézisekkel bombázták saját magát és persze a piramisokat, rejtélyeinek kibogozásában a tudósok és laikusok egyaránt. Némelyik elképzelés csaknem igazi mosolyra fakasztotta komor, rideg ábrázatát.

Íme, néhány a teljesség igénye nélkül:

• Sokan kételkednek abban, hogy kb. 5000 éve a kőkorszakból egyszerre csak betoppant kőbaltájával, rézszerszámaival az ember, és felhúzta ezeket a csodálatos építményeket a semmiből. Inkább hisznek egy korábbi civilizáció létezésében majd pusztulásában. Az ő örökségük lehettek e csodás gúlák, melyek később az Óbirodalomban mintául szolgáltak a további, kisebb piramisok építéséhez, hogy aztán másodlagos temetkezésekre használhassák azokat.
• Az sincs kizárva, hogy valóban 4500 éve készültek, de egy régi terv szerint, mely ki tudja mióta hevert valahol elrejtve porosan, és ki tudja hogyan került oda?
• Egy másik teória szerint, elképzelhető, hogy i.e. 2500 körül épült a Nagy Piramis, ám egy letűnt civilizáció emlékét őrzi csillagászatilag és építészetileg egyaránt. Egy eltűnt nép hagyatéka
• Örök dilemma, vajon van-e összefüggés az ókori építmények és a csillagok között A nap a 12 csillagképen 25920 év alatt halad át, egy csillagképre 2160 év esik. Ezt nevezzük kozmikus évnek. Ezt a 12 csillagképet állatokról nevezték el, ez lett az állatöv, azaz a zodiákus. A Naprendszer i.e. 10500-ben éppen az oroszlán jegyében állt, mely csillagkép akkoriban a szfinx tekintete előtt a horizonton ragyogott minden nap, mielőtt szeme hunyorgott volna a felkelő nap sugaraitól, és ez az állapot csupán 25920 évente ismétlődik. Ez az időpont a legelfogadottabb tézis az özönvíz jelenségére, ugyanis ekkortájt olvadhatott el a jégtakaró a földön. Szintén 12500 éve már, mikor Ozirisz képmása, az Orion csillagkép, szokás szerint ott fénylett a tiszta égbolton, és belső három csillaga szolgálhatott mintául a három gízai piramis építőinek, hiszen amilyen szögben és távolságban ma fekszenek a sziklaplatón, az pontosan megegyezik - talán véletlenül - az akkori csillagállással, ráadásul az egyiptomiak fennen hirdették: a földi világ az ég tükre.
• Kheopsz fáraó építtette ugyan, de jóval később, mint az eddig feltételezett i.e. 3. évezred, amikor már birtokában lehetett mindaz a technológiai tudás, mely egy ilyen csúcsépítményhez szükséges volt. A piramisokba sok diorit, bazalt, de főleg gránitelemet építettek be, melyeket képtelenség volt megmunkálni a rézszerszámokkal, mint a kor legkeményebb fémével, ezért vagy egy számunkra ismeretlen fémmel dolgoztak, vagy valamilyen titkos eljárással fúrták, faragták, vágták a szilárd tömböket. Ehhez kapcsolódik az az elmélet, mely állítja, hogy ha a vas csupán az i.e.7-8.sz.-ban vált mindennapos fémmé, akkor a piramisok építése, királyaikkal együtt áthelyezendő ebbe a korba, így az eddig oly sok vita tárgyát képező kronológia rögvest egyenesbe kerül!
• Az özönvíz előtt épülhettek, valamiféle Noé bárkája gyanánt, ahova elmenekülhettek az állatok, emberek.
• Egy elkerülhetetlenül közeledő katasztrófa elől menekítették az ősi tudást ide, üzeneteket hátrahagyva a jövő értelmes lényeinek, hogy ne kelljen mindent elölről kezdeniük.
• Idegen civilizáció alkotásai, esetleg a jövőből jött időutazók tudományos-társadalmi kísérletének tárgyai.
• Kozmikus kapuk, amelyek más, párhuzamos világokkal állnak összeköttetésben.
• A denderai Hathor szentély mennyezetének pompás zodiákus fríze az égbolt 25000 évvel ezelőtti állapotát mutatja. Ezt vagy maga a festő látta, vagy lemásolták neki egy régebbi dokumentumból, esetleg a kép már ott volt, csupán saját céljaikra használták fel az ókorban!
• Gravitációnövelő berendezés, mely megakadályozza a kontinensek vándorlását.
• Kommunikációs központok, melyek a közeli és távoli pontokkal történő kapcsolattartást végezték.
• Rezonanciagenerátor, mely igen szapora frekvencián sugároz és fogad jeleket, akár végtelen távolságokból is.
• Több tízezer esztendeje épülhettek, mikor elvileg még semmilyen fejlett társadalom nem létezett.
• 1898-ban egy szakkarai sírból került elő az azóta is sok találgatásra okot adó apró szobor, melyet madárként katalogizáltak a kairói múzeumban, hiszen akkor még nem ismerhették a repülőt. Egy repülőgépmérnök balsafából reprodukálta a modellt, mely tökéletesen szelte a levegőt. Ezek után biztossá vált előtte, hogy az i. e. 3. századból való szobor inkább egy repülőszerkezet kicsinyített mása, mint madárutánzat. A modell címe: Amon ajándéka. Amon többek között a szél és levegőistene is volt. Ókori papiruszokról több leírás is így fogalmaz: ... én repülni akarok....

Lehet válogatni a piramisok körül forrongó tézisek közül is, csakúgy, mint azok lehetséges építészeti megoldásaiból.

Például: a súlyos köveket vízzel locsolt rámpán vonszolták végig, talán faszánokon, köteleket használva, ugyanis a kereket, a csigát sem ismerték még akkor. Esetleg hosszú fagörgőkön húzták, tolták felfelé, avagy a gúlák köré óriás falat emeltek, aztán vízzel töltötték fel, amelyen a sziklák szinte lebegve kerültek rendeltetési helyükre. Elképzelhető, hogy a köveket hatalmas ballonokkal emelték meg, mint azt egy abüdoszi márványdarab jeleiről feltételezik. Szóba került terebélyes sárkányok használata, melyek a szél erejétől segítve emelték a magasba a monolitokat, avagy az emberi fül számára érzékelhetetlen, rezgő ultrahang borzasztó erejét felhasználva emelték rendeltetési helyükre a köveket!

Mindenesetre tény, hogy szükségtelennek tűnő precizitással épült a Nagy Piramis ? ma is irigylendő pontossággal tájolták az égtájak felé -, és az újkorban is kozmikus erőt tulajdonítottak neki. 1884-ben New Yorkban a világdélkör meghatározásakor, először a gízai piramisokon való áthaladást javasolták, mielőtt Greenwich mellett döntöttek volna.

Bárkik is tervezték és kivitelezték e gigantikus építményeket, legyenek akár megalomán uralkodók, akár egy letűnt archaikus civilizáció polgárai, rendelkezniük kellett a geometria, a matematika, a csillagászat magas szintű tudományával, tisztában voltak a statikával, a tájolással, a földméréssel is. Ismerték a területszámítást, a függőónt, eszközeik pedig messze felülmúlták a kor lehetőségeit.

Egy olyan civilizációról lehet szó, mely feltérképezte a bolygót és kiváló műszaki eszközökkel bírt. Az egész műveletsor csúcstechnológiát feltételez.

A közelmúltban több japán és európai tudóscsoport utánozta, ha csupán töredékformában is a korai építkezéseket, tanulmányozás és bizonyítás végett. Az eredmény, szinte teljes kudarc. Ott kezdődtek a gondok, amikor a Níluson átkívánták hajóztatni a tonnás köveket, annak elsüllyedése nélkül. Ezután a homokon végképp megfeneklett a maradék tömbök vontatása, hogy aztán azok magasba emelése már csak a modern darukkal legyen lehetséges, ám így is csupán egy nagy törmelékhalom lett a kívánt piramis helyett.

Aligha állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy sok meglepetést tartogat még számunkra az ókori Egyiptom felfedezése a közeljövőben.

Készítette: Lakatos Adrienn